71
Azərbaycan xalçaları xalqımızın tarixi məişəti və varlığının əsl
xəzinəsi, mənalar semantikası və rəmzlər semiotikasıdır. Onlar zaman və
məkan sərhədi tanımır, dünyanın bir sıra ölkələrinin muzeylərində bu
xalçalara rast gəlmək olar. Həmin muzeylərdə keramika, ipək və ağacdan
hazırlanmış dekorativ sənət nümunələri də saxlanılır.
Azərbaycan elmi və maarifinin çoxəsrlik tarixi var. 1919-cu ildə
Bakı Dövlət Universitetinin açılması, 1945-ci ildə Azərbaycan Elmlər
Akademiyasının təsis edilməsi Azərbaycan xalqının ictimai şüurunda
unudulmaz mərhələlərdir. Onlar vətənpərvərlik hissləri tərbiyə
edir ki, bu da Azərbaycan dövlətçiliyinin yeni keyfiyyət kəsb etdiyi
bir dövrdə çox mühüm amildir. Ölkəmizin alimlərinin indiki nəsli
sələflərinin zəngin yaradıcılıq təcrübəsini mənimsəmişdir və indi
sosial-humanitar elmlər və təbiət elmləri problemlərinin geniş spektri
ziyalılarımızın diqqət mərkəzindədir. Azərbaycan elminin prioritetləri
sayılan Xəzərin, kosmosun öyrənilməsi, insan beyninin sirləri və başqa
məsələlər innovasiya strategiyasının həyata keçirilməsində Azərbaycan
dövlətinin həlledici rol oynadığını dərk edən dövlət xadimlərinin diqqət
mərkəzindədir.
Dövlət və ictimai əhəmiyyətli ən vacib problemlərdən biri də
Azərbaycanın müxtəlif regionlarının və Xəzərin ekologiyası ilə bağlıdır.
Ölkədə onlarca qoruq zonası yaradılmışdır – Qızılağac, Şirvan, Zaqatala,
Ağgöl, Hirkan və başqaları.
XX yüzillikdə Azərbaycan kənd təsərrüfatının – müasir elmi
texnoloji nailiyyətlərə əsaslanan pambıqçılıq, üzümçülük, tərəvəzçilik və
heyvandarlığın inkişafında xeyli uğur qazanmışdır.
Sənayeləşdirmə fəlsəfəsinin və praktikasının məhsulu olan
Azərbaycan iqtisadiyyatı, haqlı olaraq, millətin qürur yerinə çevrilmişdir.
Onilliklər boyu neftçıxarma, neftkimyası və neftayırma sahələri müasir
sənayenin nümunələri olmaqla yanaşı, həm də insani münasibətlərlə
bağlı problemlərin qoyuluşu və həlli nümunələri olmuşdur.
XX əsrin əvvəlində bütün dünyada çıxarılan neftin yarıdan çoxu Bakı
neft rayonunun payına düşürdü. Məhz neftin sayəsində Bakı dünyanın
ən gözəl şəhərləri səviyyəsinə çıxmışdı. Neft Eldoradosu Avropanın,
Rusiyanin və Şərqin istedadlı memarlarını buraya cəlb edirdi. Beləliklə,
Bakının bənzərsiz simasında qotika, barokko, “Mavritaniya” üslubu və
Abşeron memarlıq məktəbinə xas olan möhtəşəm sadəlik birləşmiş,
nəticədə Bakı “eklektikası” yaranmışdır.
szőnyegeknek nincs időbeli, vagy térbeli határa, az azeri szőnyegek
számos ország múzeumaiban megtalálhatók. Ezekben a múzeumokban
kerámiából, selyemből, vagy fából készült kézműves munkákat is őriznek.
A tudománynak és a felvilágosodásnak Azerbajdzsánban hosszú
története van. A Bakui Állami Egyetem 1919-ben való megnyitása,
az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia 1945-ös megalapítása az
azerbajdzsáni nép társadalomtudatának fontos mérföldkövei. Ezen
intézmények a patriotizmus érzését tanítják, az azerbajdzsáni államiság új
minősége megteremtésének fontos faktorai. Hazánk tudósainak jelenlegi
nemzedéke gazdag tapasztalatot szerzett elődeitől, jelenleg az értelmiség
figyelmének középpontjában a szociális-humanitárius problémák széles
spektruma van. Az azerbajdzsáni tudomány jelenlegi prioritása a Kaszpi-
tenger, a világűr, az emberi agy működése és más olyan kérdések, amelyek
az innovációs stratégiával, az állam működésével vannak összefüggésben.
Azerbajdzsán egyik legjelentősebb állami és társadalmi problémája
a különböző régiók, illetve a Kaszpi-tenger ökológiájának kérdése. Az
országban számos természetvédelmi terület került kialakításra: Gizilagach,
Shirvan, Zakatala, Akgelsky, Hirkansky és mások.
A korszerű tudományos és technológiai vívmányoknak köszönhetően
Azerbajdzsán mezőgazdasága a XX. században jelentős sikereket ért el
gyapottermesztés, szőlőtermesztés, zöldségtermesztés és állattenyésztés
területein.
Az azeri filozófia és gyakorlat termékének köszönhető a gazdasági
iparosítás a nemzet büszkeségévé vált. Néhány évtized során az olaj-
kitermelési, a finomítói és petrolkémiai területek nem csak a korszerű
ipar példájául szolgáltak, hanem az emberi kapcsolatok problémáinak
megoldási módjául is.
A huszadik század elején, a világ nyersolaj kitermelésének több mint
fele a bakui olajmezőkből származott.Az olajnak köszönhetően Baku a világ
legszebb városainak szintjére emelkedett. Az „Olaj Eldorádó” tehetséges
építészeket vonzott ide Európából, Oroszországból és a Keletről. Ily módon
az egyedülálló gótikus, barokk, és «Mauritánia» stílusok ötvözeteként az
absheroni építészeti iskolában létrehozásra került a bakui eklektikus stílus.
A gazdasági, társadalmi, kulturális és humántőke meglévő jelentős
mennyiségének köszönhetően kialakult a soknemzetiségű bakui
életforma, amelyhez hasonló nincs másutt. Az évszázadok során
jótékonysági és oktatási intézmények jöttek létre. Ezek a közösségek azon