114
Azərbaycan şərbətləri
Azərbaycanda ən geniş yayılmış spirtsiz içki şərbət hesab edilir.
Şərbət qida qəbulundan sonra, eləcə də şadyanalıq rəmzi olaraq toy
və ziyafət məclislərində, qonaq qəbul edildikdə içilir. Məhz nahardan
sonra müxtəlif meyvə və giləmeyvələrlə yanaşı limon, reyhan, nanə,
zəfəran və ətirli-ədviyyəli bitkilərdən hazırlanmış şərbətlər verilir.
Hələ qədimlərdən Azərbaycanda nahar və şam yeməyi şərbət və ya
şirniyyatla başa çatdırılır. Şərbəti plov yanında da verilir.
Şərbətlərin hazırlanmasında şəkər, bal, ətirli-ədviyyəli bitkilər,
meyvə-giləmeyvə və buzdan istifadə edilir. Bəzi şərbətlərə boymadərən,
bədmüşk və qızılgüldən çəkilmiş gülab əlavə edilir.
Azərbaycanın müxtəlif rayonlarında qəndab, səhləb, iskəncəbi,
ovşala (oşara), xoşab, kimi sərinləşdirici içkilərdən də istifadə edilir.
Əgər şərbət süfrəyə ağzı enli su qrafinlərdə və bardaqlarda verilirsə,
onda şərbətə buz tikələri salmaq olarvə ağzı dar qrafinlərdə verildikdə
Az azerbajdzsáni sörbet
Azerbajdzsán legelterjedtebb, alkoholmentes itala a sörbet. Étkezés
után isszák, az esküvők és fogadások, a vendégfogadás és találkozók
vidámságának szimbóluma. Ebéd után, gyümölcsök és erdei magvak
mellett szolgálnak fel citromból, bazsalikomból, mentából, sáfrányból
és más illatos, fűszeres növényekből készült sörbetet.
Már az ősidőktől kezdődően, Azerbajdzsánban az ebéd és a vacsora
sörbettel, vagy édességekkel fejeződött be. A sörbet a vidámság
szimbóluma, az esküvők és fogadások, vendégfogadások és más vidám
rendezvényeken fogyasztják. A hagyományos plovhoz (pilaf, rizses hús)
is sörbetet adnak.
A sörbet elkészítéséhez cukrot, illatos fűszeres növényeket,
gyümölcsöket, forró- és hidegvizet, illetve jeget használnak. Néhány
fajta sörbet elkészítéséhez cickafark-füvet, fűzfa levelet, vagy rózsavizet
használnak.